Öt általános tévhit a gyermekkori asztmával kapcsolatban
Számos félrevezető történet kering a gyermekkori asztmáról, amik álmatlan éjszakákat okoznak az aggódó szülőknek. Ha asztmás gyermeked van, olvasd az alábbi leggyakoribb tévhiteket és cáfolatukat.
Az asztmás gyermek ne fusson
Hamis. Gyakran aggódnak a szülők az asztmás rohamok miatt, amikor gyermekük sportol. Ha gyulladtak a légutak, előfordulhat, hogy a testmozgás enyhe tüneteket vált ki, néha akár súlyos asztmás roham is kialakulhat. Az ilyen légúti gyulladásra oda kell figyelni.
Ha az asztma helyesen kezelt, a gyermekek ne féljenek a futással járó játékoktól vagy a sporttól, tehát az asztmás gyermeknek javasolt minden olyan mozgás, ami az egészséges társaiknak is.
Ráadásul, a klinikai vizsgálatok szerint, a rendszeres testmozgás jobb állóképességet, jobb szív-érrendszeri állapotot eredményez a gyerekeknél, ezáltal jobb lehet az asztma kontrolljuk is.
Csak akkor kell kezelni az asztmás gyermeket, ha tünetei vannak
Hamis. Az asztma kontrolljának fenntartásához a megelőző /preventív/ gyógyszeres kezelés az ideális napi rutin. Ez azt jelenti, hogy rohamoldó terápiát egyáltalán nem, vagy csak ritkán alkalmaznak.
Korábban gyakori volt, hogy csak az asztma tüneteit kezelték rohamoldó gyógyszerrel. Napjainkban a fenntartó/megelőző terápia napi alkalmazása az asztma kezelés alapja még akkor is, ha a gyermek tünetmentes.
Védjük a gyermeket az erős érzelmi behatásoktól
Hamis. Egyes szülők attól tartanak, ha gyermekük születésnapi partira megy, az izgalom asztmás rohamot vált ki.
Az asztmás gyermekeket nem szabad még a széltől is óvni. Nincs semmi alapja annak, hogy gyermeke ne tudná biztonságosan megtapasztalni a mindennapi érzelmeket. A helyes napi gyógyszeres kezelés mellett az asztmás gyermeknek képesnek kell lennie arra, hogy ugyanúgy, ahogy az egészséges társai teszik, felülkerekedjen az esetenként jelentkező érzelmi mélyponton vagy érzelmi kitörésen.
A legtöbb asztmás gyermek majd idővel kinövi az asztmáját
Hamis. Ez sajnos nem igaz. Az asztma egy életre szól. Az asztma még hosszú szünet után is minden előjel nélkül visszatérhet. Lehet, hogy 20 évig panaszmentes, majd egyszer csak 40 éves korában egy súlyos influenza kapcsán egy szempillantás alatt visszatér az asztma!
De ez nem minden esetben van így. A Melbourne-i asztma-tanulmány 50 évet ölelt fel: a résztvevők életét 7 éves koruktól követték, meghatározott terv szerint. Néhány résztvevőnél előfordultak tünetek, de a későbbi ellenőrző vizsgálatok során tünetmentesek voltak. A tanulmányra alapozva azt mondhatjuk, hogy a legtöbb asztmás felnőtt élete rendben alakul, csak időnként tapasztalhatnak tüneteket.
Az asztma gyógyszeres kezelése gátolja a gyermeke növekedését.
Hamis. Ez örökzöld téma annak ellenére, hogy tanulmányok bizonyítják, az asztma kezelésére használt inhalációs kortikoszteroidok nem akadályozzák meg azt, hogy a gyermekek elérjék a felnőtkori normál testmagasságukat.
30 évvel ezelőtt a krónikus asztmában szenvedő gyermekek testmagassága gyakranelmaradt társaiktól.
A krónikus gyulladások korábbi kezelése növekedésbeli elmaradást okozott az egészséges gyermekekhez képest. Mostanra azonban a korszerű gyógyszeres kezelések széleskörű alkalmazása révén a gyermekek normál magasságra nőnek és közel teljes életet élnek!
Ezt a cikket professzor Dr. Mika Mäkelä, a Helsinki székhelyű Gyermekgyógyászati-Allergológiai Klinika szakértői véleményével készítették.
Írta: Laurel Colless
